A Tihanyi-félsziget
A Tihanyi-félsziget
földrajzi helyzete, kialakulása, élővilága és számos további előnye
miatt nemcsak hazánkban, de Európában is egyedülálló, ezért a
helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján!
Hazánk természetvédelmének alakulása is a félszigethez nevéhez
kötődik, hiszen 1952-ben itt alakult hazánk első tájvédelmi körzete.
A Balaton
északi partjáról nyúlik be a tóba. A félsziget kb. 2 km széles és 5
km hosszú. Az a földnyelv, mely a szárazföldhöz kapcsolja, mindössze
6 méterrel emelkedik ki a víz szintje fölé.
A félsziget partjait dombvidéki tájak alkotják, melynek legmagasabb
pontja a Csúcshegy, mely 235 m magas, ám 120-130 méternyire
emelkedik a Balaton szintje fölé. További két legmagasabb pontja
Óvár 214 méterrel,
illetve Hármashegy 212 méterrel. A hegyek egy ketté osztott völgyet
ölelnek körbe, melynek egyik része a Tihany melletti Belső-tó (131
m), illetve a mocsaras Külső-tó (116 m). A Belső-tó ma kedvelt
horgászhely, míg Külső-tó és a Bozsai-öböl a félsziget két
fokozottan védett részét képezik. Sajkod és a Bozsai-öböl a part ma
is természetes állapotát őrzi.
A tihanyi tájat
ékesítő beltavak mindegyike, (beleértve a Balatont is) egy egykori
vulkáni kráter helyén keletkezett, az ott összegyűlt csapadékvízből.
A tavakat forrás vagy patak nem táplálja, ez időszakos
kiszáradásokat okozhat.
A Külső-tó vizét az
1800-as években a Balatonba kívánták vezetni, ám 1976-ban az erre a
célra épült csatornákat lezárták, így a vizi növényzet és élővilág
visszatérhetett. Ritka szitakötőfajok, kétéltűek, hüllők élnek a
tóban, a mocsári teknős állomány itt kiemelkedő. A tó környezetében
pedig több madárfaj is él, pl. barna rétihéja, vörös gém, stb.
FIGYELEM! Mielőtt
útnak indulsz, érdeklődj a fenti elérhetőségeken!
